Bevezető:A japán konyha alapvető élelmiszere a rizs, ami minden étkezésnél főfogás. Köretként okazu-nak (お数) nevezik. A japán beszédben a rizst, mint növényt ine-nek (稲 vagy 禾), főzetlenül, vagyis nyersen kome-nak (米) nevezik. A megfőzött rizst han-nak, ii-nek vagy meshi-nek (飯) hívják, egyúttal az étkezés is ezt jelenti. (Udvarias beszédben azt mondják: gohan (ご飯), a kis gyerekek azt mondják: mamma (まんま) idősebb emberek pedig azt mondják: mama (まま))Mivel Japán egy sziget, ezért fontos szerepet játszik a táplálkozásban a hal és a tenger gyümölcsei is.
Általánosság
Az Edo-kortól (1603–1868) kezdtek el a japánok naponta 3–5 alkalommal enni. A rizst Japánban kb. 2000 éve termesztik, és a rövidszemű forma a legkedveltebb.
A legtöbb leves három alapösszetevőből áll, szárított tonhalból, kombuból (tengeri alga) és shii-take gombából. Ezzel az összetevőkkel együtt elkészített levest suimono-nak hívják. Ezenkívül a levesben szerepelhet miso (szójából készült krém), amiből különböző fajták vannak. Van, amelyik édes, és van, amelyik sós. A miso leves gyakran tartalmaz zöldségeket és/vagy tofut is.
Fontos szerepet játszanak a télire eltett savanyú zöldségek, savanyúságok (tsukemono), amit a tél folyamán meg is esznek. Ilyen zöldség például a kínai kel, uborka, padlizsán és répa, ezenkívül az Ume (zöld, éretlen szilva). Ezeket nem ecetbe, hanem sósvízbe, Miso- vagy rízslevesbe teszik. A sózott, télire eltett Ume csemegét umeboshi-nak hívják. Ezeknek a zöldségeknek étvágyjavító hatásuk van és gyakran reggelire szokták enni.
Egy teljesértékű reggeli alapja a frissen készített rizs. Ehhez egy kevéske grillezett halat, vagy sült malachúst szoktak felszolgálni. A halat és a tenger gyümölcseit gyakran fogyasztják Japánban, minél frissebb a hal, annál jobb nyersen is. Az Edo-kortól a friss nyershalakat Sashimi-ként készítik el, amiket egy vaszabis szószba mártanak.
Húsfogyasztás
Japánban a hús fogyasztása az Asuka-korszaktól még sokáig tabu volt. A hivatalos betiltás oka a Buddhizmus szabályának alapja miatt volt. 552 utáni hatalmi harc miatt különböző családok államvallásnak nyilvánították ezt a vallást. Időszámításunk 675. évében Temmu uralkodó kiadott egy tilalmat, amely a szarvasmarhák, lovak, kutyák, majmok és tyúkok fogyasztására vonatkozik.
Bentó
Bentó
A Bentó részben egy japán fogalom, egy fajta étkezést jelent, különböző ételek összességét. Az ételeket egy speciálisan készült kis dobozkában tálalnak, amelyből a legjobb a lakkozott fa anyagú. Általában rizst, savanyított vagy főtt zöldséget, továbbá halat vagy húst elkülönítve tálalnak.
Fogások
-
Akashiyaki 明石焼き, labda alakú omlett, polipdarabbal
-
Chanko-nabe ちゃんこ鍋, Nabe-jelleg, tartalmasabb egytálétel, alapvető étel a szumó birkózóknak
-
Cha-zuke 茶漬け, rizs zöldteával
-
Donburi 丼, zöldség, hús vagy más hozzávaló héjja a rizsre forgácsolva
-
Gyōza 餃子, hússal töltött tésztatáskák, kínai jelleg
-
Ishiyaki 石焼き, köven grillezés
-
Karē カレー, japán verziója az indiai curry-fogásnak
-
Kabayaki 蒲焼き, édes szójaszószban grillezett hal, a legjobb az angolna (Unagi Kabayaki)
-
Karaage 唐揚げ, fritőzben sült hús, a legjobb a tyúk
-
Kushiage 串揚げ, bambusznyársakra szúrt, panírozott, sült zöldségek és húsok
-
Maki 巻き, egy tekercs, tengeri hínárból, rizsből és különböző belevalókból
-
Misoleves 味噌汁, misoból és dashiból
-
Nabe 鍋 ill. O-Nabe, japán egytálétel
-
Oden おでん, kiadós, lassan főzött leves
-
Okonomiyaki お好み焼き, omlett féleség, káposztával és különböző hozzávalókkal
-
Sashimi 刺身, vékony, filészeletek, nyers halból
-
Shabu Shabu しゃぶしゃぶ, ételek, tálkákban felszolgálva
-
Sukiyaki すき焼き, egytálétel
-
Sushi 寿司, nyers hal vagy zöldség savanított rizsen
-
Takoyaki たこ焼き, tésztalabda polipdarabbal töltve
-
Tempura 天麩羅, fritőzben sült tengergyümölcsei vagy zöldségek
-
Teriyaki 照り焼き, marinírozott hús
-
Tonkatsu 豚カツ, sertés hússzeletek
-
Yakitori 焼き鳥, grillezett csirkenyársak
Tészták
-
Rāmen ラーメン, tésztaleves
-
Soba 蕎麦, hajdina tészta
-
Udon 饂飩, vastag tészta
|
-
Sōmen 素麺, specialitás Matsuyamából
-
Yakisoba 焼き蕎麦, sült tészta
-
Hiyamugi, búzatészta
|
Forrás: wikipedia
<- Vissza a menübe!
|