Két lány sétál az utcán és beszélgetnek. Mind a kettőjükön farmerszoknya van. A derékig érő barnahajú lányon, egy fekete pántnélküli felső van, míg a mellette sétáló lányon, pedig egy rózsaszín felső. Mind a ketten magas sarkút viselnek és nagyban beszélgetnek.
- Annyira idegesít, hogy sosincs itt… mindig valami kifogással lelép, elmegy. Mit kéne tennem?
- Nem tudom Ran, az a baj, hogy annyira az ügyektől függ…
- Pont ez az… hazajön, elmegy… és alig látom… pedig olyan jó lenne vele már végre megbeszélni a dolgokat… komolyan mondom, lassan már időpontot kell kérnem hozzá… mit tegyek Sonoko?
- Nem tudom nyuszi… bonyolult ez az egész.
- Tudom. – sóhajt a lány – de ha beszélni szeretnék vele, akkor mindig közbejön valami… annyira idegesít.
- Mi lenne ha, megpróbálnád mással?
- Hogy?
- Ahogy mondom. Például ott van Araide-sensei. Nagyon kedves és jó fej.
- Sonoko… - forgatja a szemét Ran – ez nem így megy.
- Tudom, de megpróbálhatnád, a suli pasijainak fele odavan érted. Kedves vagy és gyönyörű, sokan rajonganak érted.
- Tudom… de..
- Nincs de Ran! Gyerünk! Ne foglalkozz most Shinichivel, ki az a Kudo Shinichi?
- Igazad van... Ki az a Kudo Shinichi? – kérdi halkan, de valahogy a gondolatai a fiúra terelődnek. Miközben sétálnak a suli felé, az iskolában már a fiúk javában melegítenek tesire, mindig előbb bejönnek. Shinichi gondolkodva rúgja a bőrt, gondolkozásából egy nagy kiáltás ébreszti fel.
- Hey! Kudo!
- Jó reggelt Heiji.
- Szint úgy. De el vagy kenve… mi van veled?
- Semmi, csak Ran. – sóhajt a fiú – akartam vele beszélni tegnap, de megint közbejött egy ügy… és ez elég sokszor így van… mit tegyek?
- Talán meg tanulhatnál nemet mondani. – lövi be a labdát Heiji. – és talán nem ártana végre normálisan beszélned vele.
- Mit gondolsz, mivel próbálkozok már egy ideje? – rúgja be a labdát a fiú.
- Úgy látszik, nem eléggé próbálkozol. – kötözködik Heiji. Eközben a két lány a sulihoz ér, ahol kiabálást hallanak.
- Ran! Ran!
- Igen? – fordul hátra a lány Sonokoval – Kazuha! – kiállt mosolyogva és megöleli a lányt.
- Hogy s mint? – kérdi Sonoko.
- Jól. Tesink lesz?
- Ja. – bólint Ran, majd elmennek az öltözőbe és átöltöznek. A terembe lépve nem igazán foglalkoznak a gyakorló fiúkkal, hátrébb mennek és nyújtani kezdenek.
- Na, ott vannak. Miért nem beszélsz vele? Úgy is megyünk este buliba, mivel péntek van. Ott lesz a remek alkalom. – mondja Heiji.
- Jó ötlet. – bólint Shinichi, miközben a lányokhoz indulnak.
- Sziasztok. – köszön a két fiú egyszerre.
- Hali. – köszönnek a lányok is.
- Mit csináltok este? – kérdi Heiji.
- Én Makotoval leszek este. – mondja Sonoko.
- Mi semmit. – mondja Ran.
- Este buli lesz a Black Catbe, jöttök? – kérdi Shinichi.
- Miért ne? Ran?
- Oké, mehetünk – von vállat a lány.
- Rendben, akkor este nyolckor. – mennek el a fiúk, a lányok pedig tovább beszélgetnek. A délelőtt lassan eltelik. Ran és Kazuha hazaindulnak és megbeszélik, hogy Ran majd átmegy a lányhoz és együtt készülnek el. Ran otthon elrendezi a dolgait, tanul egy kicsit, majd hatkor elindul barátnőjéhez. Ott aztán akad felfordulás. Nem tudják, hogy mit vegyenek fel. Végül egy-egy miniszoknya és egy-egy topp mellett döntenek, laza kis sminket tesznek fel, a hajukat pedig felkötik. Az idő telik és már fél nyolc van. A lányok elindulnak. Eközben a fiúk már ott vannak és lefoglalták a szokásos asztalukat. Nagyban beszélgetnek, mikor a két lány belép az ajtón és odamennek hozzájuk.
- Sziasztok. – köszönnek a lányok.
- Sziasztok. Nagyon csinik vagytok. – mosolyog Shinichi.
- Bizony. – bólint Heiji is és a lányok leülnek. Rendelnek maguknak inni és beszélgetni kezdenek. Ran és Kazuha karaokézni akar, így a lányok felállnak és odamennek és megbeszélik, hogy ki melyik számot énekli. Kazuha Avriltől a Smile-t választja, míg Ran Lolától a Legszebb napot. Kazuha mosolyogva énekel, Ran meg addig visszaül a fiúkhoz.
- Jó hangja van.
- Igazad van Heiji. – mosolyog Ran – Kazuha nagyon szeret énekelni.
- De te is szeretsz. – mosolyog Shinichi Ranra.
- Hát igen. – mosolyog a lány, majd mikor Kazuha végez, ő is odamegy, és mikor elindul, a szám énekelni kezd.
- Jó hangod van Kazuha.
- Köszi Heiji. – mosolyog a lány. Shinichi Rant figyeli, és a hangját hallgatja. Tudta, hogy a lány jól énekel, de arra nem gondolt, hogy ennyire jól.
- Szerinted összejönnek ma? – kérdi Kazuha halkan.
- Biztosan. – mosolyog Heiji.
Mikor vége a számnak, Ran mosolyogva fejezi be, miközben megtapsolják. A lány mosolyogva sétál vissza az asztalhoz.
- Nagyon jó hangod van.
- Köszi Shinichi.
- Menjünk táncolni!
- Jó ötlet Kazuha. – mosolyog Heiji, majd feláll és elindulnak a parkettre a lánnyal, miközben Heiji jelentőségteljes pillantást lövell Shinichire. Ran iszik a koktéljából és gondolkozva néz ki az ablakon.
- Ran…
- Hm? – fordul Shinichi felé.
- Figyelj… tudom, hogy mindig beszélni szerettél volna velem és én is veled, de mindig közbejött valami, de most szeretném, ha megbeszélnénk a dolgokat… kettőnk között.
- Rendben van. – mosolyodik el a lány. – Igen szerettem volna veled beszélni, mert az az igazság, hogy többet érzek irántad, mint egy szimpla barátság. – mondja halkan a lány és elpirul zavarában.
- Én is így vagyok vele Ran én… - mondaná Shinichi, de hírtelen egy sikoly zavarja meg őket.
- Meghalt!
- Mentőt!
- Gyorsan! – hallatszanak a kiáltások, Ran pedig sóhajtva könyököl az asztalra.
- Már megint… ez veszett ügy – dünnyögi halkan, miközben Shinichire emeli kék szemeit. – Menj csak. – sóhajt – szükség van rád.
- Ran… várhatnak egy kicsit – mondja, miközben áthajol az asztalon – akkor is befejezem, amit mondani akartam. Ran, szeretlek és ezen semmi és senki nem változtat, még az ügyeim sem, mert mindig te leszel a legfontosabb dolog az életemben, nem pedig azok a nyamvadt ügyek. – mondja a lány szemeibe nézve, majd megszünteti a távolságot az ajkaik között és megcsókolja a döbbent lányt. Ran elmosolyodik, majd átkarolja Shinichi nyakát és viszonozza a csókot.
- Én is szeretlek Tantei-san. – kacsint a fiúra. Shinichi mosolyogva nyom csókot a lány ajkaira, majd sóhajtva néz a tömegre.
- Menj csak, én itt leszek. – kacsint a lány. – de most ígérd meg, hogy nem tűnsz el.
- Ígérem. – mosolyog rá Shinichi, majd odasétál Heijihez, miközben Kazuha Ranhoz sétál és mosolyogva nézi barátnőjét.
- Együtt vagytok?
- Igen… - mosolyog Ran és szerelmére függeszti kék szemeit, amik boldogan csillognak.
- Meglelted az utat mi?
- Hát, az már biztos, hogy végre minden rendben van köztünk Shinichivel, és most csak ez a lényeg. – emeli a tekintetét a holdra Ran, cinkos mosollyal az arcán, miközben egy csillag átsuhan az égen.
Vissza a Ficcekhez!
|